Néha a tudomány nem találja meg a rejtélyes jelenségek helyes magyarázatát. Ez szokatlan hó tűkkel történt, penitentes vagy kalgaspores néven. Különlegességük, hogy nem olvadnak egész évben, még a sivatagban sem. Úgy gondolják, hogy Charles Darwin írta le először 1835 márciusában.
A Penitentes portugálul bűnbánót jelent. Németből lefordítva a "kalgaspore" fogalmának nagyjából azonos jelentése van, a bűnbánó hó. A hegyes csúcsok az egyháziak fehér fejdíszére emlékeztetnek.
Valóság és hipotézisek
A hasonlóságot fokozza, hogy a kalgasporák egy irányba, kelet felé "néznek". Az Atacama-sivatagban ez a tájolás egybeesett a szél irányával. A helyi lakosok biztosak abban, hogy a szél lett a "szobrász".
Pontosan ugyanaz a kép látható mindenhol: szigorú igazítás kelet felé. A tudomány úgy véli, hogy ennek oka nem a szél, hanem a párhuzamok mentén történt tájékozódás volt, mert a bűnbánó havak az Egyenlítőhöz közelebb alakulnak ki. A napsugarak szinte függőlegesen hullanak oda.
A keresztes hadjáratok testvériségének megfigyelései a nap miatti oktatási hipotézishez vezettek. A hó csak az egyik oldalon olvad. Ennek eredményeként olyan mélyedések jelennek meg, amelyek visszatükrözik az egyik fényét, és ennek következtében "aláássák" az ellenkező oldalt.
Példák
A tudósok kiderítették, miért nem olvad el teljesen a hó a ragyogó naptól. A kutatók szerint ennek oka a levegő szárazsága, a felszín egyenetlensége és sziklássága volt. Ez biztosítja a feltételeket a "keresztélesítésre" a nap fényének visszaverésével vagy a párolgással. Szilárd állapotból a folyadék azonnal gázállapotba kerül, vagyis szublimálódik.
A forró Atacamában egy ilyen kép nagyon lenyűgözőnek tűnik: úgy tűnik, hogy a hó tűk nőnek ki a forró talajból, bár ezen a területen rendkívül ritka a csapadék. A 2011-es erős havazás miatt azonban féltek az esetleges áradásoktól.
A kalgaspores általában sok kilométer területet foglal el, a tűk szokásos mérete 6 méter. A legnevezetesebb, harminc méteres "szerzeteseket" Everesten találták meg, a Khumbu-gleccseren.
A tudósok nem tudták megválaszolni, hogyan halad a jégsűrűség kialakulásának folyamata. Az egyik hipotézis szerint az éles teteje kicsapja a nedvességet, amely lefelé áramláskor "fordított jégcsapot" képez.
A keresés folytatódik
A kutatók szerint mind az elektromágneses mező, mind a napsugárzás befolyásolja a folyamatot. A tudomány biztosítja, hogy a szél nem játszik szerepet, bár a helyiek biztosak az ellenkezőjében.
A hegymászók a kalgaspor-t egyfajta rögzített kötelekkel rendelkező lépcsőként használják a különösen meredek lejtőkön, ahol túl sok időt és erőfeszítést igényel a leszállás vagy az emelkedés.
Érdekes, hogy a penitanteket más bolygókon is "megtalálták". A "szerzetesek" képződményei Európa, a Jupiter holdjának jégkéreggel borított felszínén vannak.
Az embereknél szokásosabb, hogy szülőföldjük titokzatos szépségeit csodálják. Az ismeretlen elég elég rajta.
